Az álmok neurológiája
Az álmok neurológiája
Fogalom: Az álom képek, gondolatok, hangok és érzések összessége, mely az agyon fut át alvás közben.(Webster's Dictionary)
Sokan és sokféleképpen próbálták már definiálni az álmokat és szerepüket az életben - Freud és Jung nevével találkozunk először, ha többet szeretnénk tudni a témáról. Freud lényegében a tudatalatti tikos/elnyomott vágyainak/félelmeinek kivetüléseként értelmezte őket, Jung a tudatos szándéktól független természeti jelenségként látta az álmodást. Vélekedésük a mai napig elterjedt a köztudatban.
Meghatározás helyett akkor járjuk körül inkább, hogy neurológiailag mi történik, amikor álmodunk!
Ilyenkor olyan nagyfokú agyi aktivitás zajlik, ami meghaladja a normál ébrenléti állapotban tapasztalhatót. Az álmodó agy tehát nem pihen, sőt, olyan erőteljesen vetíti körénk az álombéli valóságot, hogy legtöbbször elfogadjuk teljesen valóságosnak. Csak amikor felébredünk, tudjuk megkülönböztetni az álomvilágot az ébrenlétben tapasztalt világtól.
Honnan erednek tehát az álmok? Abban szinte biztosak lehetünk, hogy saját álmodó elménk vetíti elénk őket (ebben a pillanatban az egyszerűség kedvéért ne térjünk ki a közös álmodásra). Amikor a tudatos elme kikapcsol, megszűnik a kontroll, elalszunk, és saját tudatunk sokak által tudattalannak, tudatalattinak nevezett kiterjedtebb állapotából eredő/származó képi megfogalmazássá alakult tartalmak jelennek meg.